Várok Rád Bíborvörös őszi alkonyatban csendesen lépdelek a sokszínű avarban . Fent az égről letekint rám a sápadt holdsugár , így telnek perceim , miközben reménytelenül várok Rád . A csend ami körülvesz kedves a szívemnek , a régi szép emlékek , mind előttem lebegnek . Néha megállok és azon merengek , miért is hittem azt , hogy őszinte tiszta a szerelmed . .... |